A búbos kemence
búbos kemence, kemence, kandalló, cserépkályha, téglakályha, csempekályha, vakolt kályha, takaréktűzhely, sparhelt, kenyérsütés, kenyérsütő, kenyértészta, kovász, grillsütő, grillező, bográcsozó, bogrács, kerti konyha
Már évszázadokkal ezelőtt szükség volt egy olyan főző-sütő berendezésre, amelyben a rendelkezésre álló, kis kalória tartalmú, nagy térfogatú tüzelő anyagokat is jó hatásfokkal hasznosítani lehetett. Megsüthető volt a mindennapi kenyér, és elkészíthető az ételek nagy része. A szobában elhelyezett kemence, külső táplálással, fűtésre is kiválóan alkalmas. Az eredeti alföldi kenyérsütő búbos kemencék a XX. század elejétől cserépdarabokból épülnek, jellegzetes búbos, koronás formával. Bármilyen tüzelőanyaggal fűthető.
Búboskemence - Budakalász Búboskemence - Százhalombatta Búboskemence - Rákosszentmihály
"A tüzelés és a fűtés területén a búbos kemence az egyetlen olyan alkalmatosság, amelyet a parasztság és a mezővárosi polgárság maga alakított ki és formált meg, így úri használatba sohasem került. Ezért abból az irányból mindig kicsit rácsodálkozó kíváncsisággal nézték ezt a picit ormótlan és nagyra nőtt kemencefélét, amely ennek köszönhetően már a 19. századra a parasztszoba romantkius jelképe lett." (Sabján Tibor: A búbos kemence)
Búboskemence - Dunabogdány Búboskemence - Ercsi Búboskemence - Érd
Így készült a dunabogdányi kemence Így készült az ercsi kemence Így készült az érdi kemence
"Az alföldi, (nevezetesen születtünk-földi, Szabólts-Vgyei) sütő- és főkementze neve - Bogjakementze; amelynél hasznosabb kementze egész Európában egy sincs...Ez a kementze, melyben mi ollyan kenyeret sütünk szalmával ha nád nints, a' melynek párját ritka országban lehetne feltalálni. Magyarországon, annak rendesidejében, olyan nyarak szoktak lenni az Alföldön, hogy fűtést ki nem állhatni a' szobában. Sütik tehát a' kenyeret egy gátornak nevezett nádkerítésben épített bogjakementzében, az ég alatt." (Nemzeti Társalkodó, 1830. június 5.)
Búboskemence - Érd Búboskemence - Érd Búboskemence - Ganna
Így készült az érdi kemence Így készült Gannán a kemence
Az eredeti alföldi kenyérsütő búbos kemencék közül a legkisebb, amely még tökéletesen megfelel céljának, 1 méteres belső átmérővel épült, Ez, az úgynevezett "két kenyér - egy cipós" méretű. A múlt század elejétől már cserépdarabokból rakták agyagba, a fal vastagsága 12 - 15 cm, így a külső búbátmérő kb. 120 - 140 cm. A munkaszint magassága kb. 70 - 80 cm, lényeges, hogy ne kelljen mélyre hajolni a kenyér "bevetésekor", és a tűz is jól látható legyen. A magasság nagyjából a szélességgel azonos. A kémény (kamin) magassága általában 200 - 260 cm, ez leginkább az elhelyezéstől, a környezettől függ. A kemence száját az ún. tévő zárja sütéskor. Ezt legpraktikusabb 1 mm-es vaslemezből kivágni. Fával másfél óra alatt fel lehet fűteni, három órán keresztül meleg, persze közben csökken a hőmérséklet 280 - 300 fokról 180 - 200-ra. Itt már csak a tapasztalat segít mindenkinek a saját kemencéjénél. A kemence alja és a kémény téglából épül, én zsákos habarcsot használok. A kemenceszájat és a búbot agyaghabarccsal építem. Alumíniumszilikűt paplant rakok kívülről a búbra hőszigetelésként, mert jól kezelhető, "emberbarát" anyag, és 1300 fokig hő és tűzálló. A DRYVIT rendszer elemeit az időjárás állóság miatt teszem külső borításként a búbra.
Búboskemence - Velence Búboskemence - Kápolnásnyék Búboskemence - Kápolnásnyék
Így készült a velencei kemence Így készült a kápolnásnyéki kemence
Búboskemence - Kápolnásnyék Búboskemence - Kőbánya Búboskemence - Leányfalu
Így készült a kápolnásnyéki kemence Így készült a kőbányai kemence Így készült a leányfalui kemence
Búboskemence - Nagybajom Búboskemence - Rákosszentmihály Búboskemence - Szigetmonostor
Így készült a rákosszentmihályi kemence Így készült a szigetmonostori kemence
Búboskemence - Isaszeg Búboskemence - Pusztazámor
Így készült az isaszegi kemence Így készült a pusztazámori kemence
Búboskemence - Pomáz Búboskemence - Rákosszentmihály Búboskemence - Százhalombatta
Gáfor Béla
kenyersutokemence@gmail.com
36 30 312 3128
.