Búbos kemence |

Búbos kemence

By kingah, 07/05/2010 - 19:09

A búbos kemence

búbos kemence, kemence, kandalló, cserépkályha, téglakályha, csempekályha, vakolt kályha, takaréktűzhely, sparhelt, kenyérsütés, kenyérsütő, kenyértészta, kovász, grillsütő, grillező, bográcsozó, bogrács, kerti konyha

Már évszázadokkal ezelőtt szükség volt egy olyan főző-sütő berendezésre, amelyben a rendelkezésre álló, kis kalória tartalmú, nagy térfogatú tüzelő anyagokat is jó hatásfokkal hasznosítani lehetett. Megsüthető volt a mindennapi kenyér, és elkészíthető az ételek nagy része. A szobában elhelyezett kemence, külső táplálással, fűtésre is kiválóan alkalmas. Az eredeti alföldi kenyérsütő búbos kemencék a XX. század elejétől cserépdarabokból épülnek, jellegzetes búbos, koronás formával. Bármilyen tüzelőanyaggal fűthető.

Búboskemence - Budakalász Búboskemence - Százhalombatta Búboskemence - Rákosszentmihály

"A tüzelés és a fűtés területén a búbos kemence az egyetlen olyan alkalmatosság, amelyet a parasztság és a mezővárosi polgárság maga alakított ki és formált meg, így úri használatba sohasem került. Ezért abból az irányból mindig kicsit rácsodálkozó kíváncsisággal nézték ezt a picit ormótlan és nagyra nőtt kemencefélét, amely ennek köszönhetően már a 19. századra a parasztszoba romantkius jelképe lett." (Sabján Tibor: A búbos kemence)

Búboskemence - Dunabogdány Búboskemence - Ercsi Búboskemence - Érd

Így készült a dunabogdányi kemence Így készült az ercsi kemence Így készült az érdi kemence

"Az alföldi, (nevezetesen születtünk-földi, Szabólts-Vgyei) sütő- és főkementze neve - Bogjakementze; amelynél hasznosabb kementze egész Európában egy sincs...Ez a kementze, melyben mi ollyan kenyeret sütünk szalmával ha nád nints, a' melynek párját ritka országban lehetne feltalálni. Magyarországon, annak rendesidejében, olyan nyarak szoktak lenni az Alföldön, hogy fűtést ki nem állhatni a' szobában. Sütik tehát a' kenyeret egy gátornak nevezett nádkerítésben épített bogjakementzében, az ég alatt." (Nemzeti Társalkodó, 1830. június 5.)

Búboskemence - Érd Búboskemence - Érd Búboskemence - Ganna

Így készült az érdi kemence Így készült Gannán a kemence

Az eredeti alföldi kenyérsütő búbos kemencék közül a legkisebb, amely még tökéletesen megfelel céljának, 1 méteres belső átmérővel épült, Ez, az úgynevezett "két kenyér - egy cipós" méretű. A múlt század elejétől már cserépdarabokból rakták agyagba, a fal vastagsága 12 - 15 cm, így a külső búbátmérő kb. 120 - 140 cm. A munkaszint magassága kb. 70 - 80 cm, lényeges, hogy ne kelljen mélyre hajolni a kenyér "bevetésekor", és a tűz is jól látható legyen. A magasság nagyjából a szélességgel azonos. A kémény (kamin) magassága általában 200 - 260 cm, ez leginkább az elhelyezéstől, a környezettől függ. A kemence száját az ún. tévő zárja sütéskor. Ezt legpraktikusabb 1 mm-es vaslemezből kivágni. Fával másfél óra alatt fel lehet fűteni, három órán keresztül meleg, persze közben csökken a hőmérséklet 280 - 300 fokról 180 - 200-ra. Itt már csak a tapasztalat segít mindenkinek a saját kemencéjénél. A kemence alja és a kémény téglából épül, én zsákos habarcsot használok. A kemenceszájat és a búbot agyaghabarccsal építem. Alumíniumszilikűt paplant rakok kívülről a búbra hőszigetelésként, mert jól kezelhető, "emberbarát" anyag, és 1300 fokig hő és tűzálló. A DRYVIT rendszer elemeit az időjárás állóság miatt teszem külső borításként a búbra.